Ez egy vacak nap

   

Az időjárás valahogy fordítva érzi magát jól. Vagy legalábbis szeret mindenkit becsapni.

Tegnap reggel olyan szinten borongott, hogy megállapítottam, nem lesz fontos nézni majd a lakáskeresésnél, hogy merre néz a lakás, vagy a hálószoba, soha nem fog besütni a nap reggel. Nem lesz mire felkelni. Aztán tök jó lett délutánra az idő, mint az előző posztból látszik.
Ma reggel sütött a nap, délutánra meg idejött egy olyan vihar, ami még a helyieket is megakasztotta. Dörgött-villámlott és aztán úgy szakadt az eső, hogy az esernyőm ellenére bőrig áztunk mind a ketten, míg bevásárolni mentünk.

Úgy volt, hogy ma elkezdhetem intézni a munkát, kedden mára kaptam időpontot, de tízkor, amikorra az időpontom szólt, nem volt senki az irodában. Felhívtuk őket, hogy mi a helyzet, mondták, hogy negyed óra múlva visszahívnak, addig körülnéztünk egy kicsit, megkerestük a másik irodát, de az is zárva volt. Aztán egy harmadikat meg egy negyediket, amik szintén. Közben megint csörgettük az elsőt, de mondták, hogy nem nyitnak ki, oldjuk meg a regisztrációt online. A kérdésre, hogy miért nem ezzel kezdték, azt felelték, hogy törekednek a személyes kontaktra. Hát köszi szépen.
Szóval mint vert had vonultunk el ebédelni, én meg ezen elkenődtem annyira, hogy nem volt kedvem várost nézni. Nyakunkba kaptuk az üzleteket, mert kabátom nem volt, és majdnem egész délután próbáltunk vadászni, de sehol nem volt jó méret. Végül az ASDA mentette meg a napot, egyetlen kabátjuk volt, de végül is tetszik, meg kényelmes is, úgyhogy többé nem fagyok meg és ázom el.
Nagyon remélem, hogy a holnapi nap feldob egy kicsit, mert jót tenne~