A képek még februárban készültek. Kapkodva, egy ablaktalan szobában, ahol régi papír és tintaszag volt. A tintáé, amivel a zúzda pecsétjét nyomtam a könyvekbe.
Nem emlékszem címekre, nem emlékszem nevekre, nem emlékszem arra sem, miért gondoltam, hogy jó ötlet befotózni ezeket, de itt vannak, és ha valaki kérdi: hát, ennyit sikerült megmenteni.
[Nem, nem volt nevetséges; inkább megrendítő volt; ő aztán méltón képviselte a
Nagy Játék egész múltját. De hiszen éppen a nagy játékosság mozgatja meg a világot, sezért ez, mindent egybevéve tiszteletre méltó dolog. Azon kívül, ahogy mondani
szokás, derék ember volt.]
[Aki szelet figyel - vetni nem fog az,
felhőt aki kémel - aratni nem fog az.]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése