Pride in London

Egészen véletlenül kötöttünk ki a Pride in Londonon, mert a The Score koncert aznap este volt (és nem gáz, ha nem tudod, kik ők, mert egy 80-100 férőhelyes pubban koncerteztek), és abban biztosak voltunk Kijával, hogy akkor már az egész napot fent töltjük Londonban, csak a program volt kérdés.

Gondoltuk, majd turistáskodunk egy kicsit, de pont a vasárnapi éjszakás műszakban eszembe jutott rákeresni, hogy amúgy mikor van a Pride, ha már szezonja van. És ja, múlt szombatra volt esedékes, szóval meg is volt a program :D

Persze azért beiktattuk a Buckhingham Palace-t meg a St James's Parkot, mert azok amúgy is útba estek, meg Temze part, de onnan már nagyon be volt dugulva minden, mert tömegével jöttek a Pride felvonulásának végállomása, a Trafalgar tér felé, és mivel nem hiszünk a Google Mapsnek (miért is...) jól be is kerültünk a közepébe, miközben nekünk a menet másik oldalára kellett volna valahogy átjutnunk. Egy darabon sétáltunk visszafelé, és nagyjából magából a felvonulásból ennyit láttunk, de az is tök jó volt.
Az Amazon Music kamionja nagyon menő volt, aztán még pont elkaptuk a Tescósat is, mindenki énekelt, integetett, táncolt, nevetett.
Az egész belvárosnak ilyen hangulata volt, minden tömve volt szivárványos zászlókkal, és mindenféle zászlós emberekkel, és az egésznek volt egy nagyon lelkesítő, jókedvű, kirobbanó ereje, hogy másfél millió ember hullámzik London utcáin és mindenki ugyanazért van itt, és mindenki jól érzi magát – soha nem voltam még ilyen jó hangulatú tömegrendezvényen.
Persze, egyáltalán nem tudtunk átmenni a felvonulás egyik oldaláról a másikra, szóval kikászálódtunk a tömegből és kerültünk egy jó nagyot, így lett a húsz perces sétából nagyjából másfél órás, mire a szintén zsúfolt sétálóutcákon eljutottunk a Soho Square-ig, ahol a Community Village volt. Osztogattak ingyen képeslapokat, mindenféle civil szervezet meg cég volt kint, a Budweiser zászlós műanyagpoharakat osztogatott több helyen is, meg volt kint a Pride hivatalos boltja is, ahol tök jó dolgokat lehetett kapni. Naná, hogy pont olyasmiket nem, amiket szerettünk volna, szóval elindultunk megkeresni az üzlethelyiségüket is, közben betévedtünk egy könyves- geek boltba is, főleg csorgatni a nyálunkat az otthoni fél con kirakodóvásárát megszégyenítő, kétemeletes üzletben. (Még itt is voltak kirakva lmbt+ könyvek meg mangák külön.) Végül sikerült megtalálni az üzletet is, ahol sikerült bevásárolni is, eddigre már ott tartottunk, hogy van időnk enni valamit, és irány a koncert helyszín.

Sétáltunk úgy 18 kilométert, és elég nehéz összefoglalnom, hogy mennyi minden ért röpke ~24 óra alatt, mert London gyönyörű, és (tudom, kultúrsznobok vagyunk, de) építészetileg nagyon izgalmas, és mivel nincs sok tapasztalatom, már a húszemeletes lakóházakra is tátottam a számat, nemhogy a negyvenhez közeli épületekre. Tökéletesen vidéki lány a nagyvárosban eset volt :D
Azt is megbeszéltük, hogy jövőre csak a Pride lesz a program, mert csomó mindent nem láttunk, amit pedig biztosan érdemes lett volna, de nem voltunk időmilliomosok, szóval egy következő alkalomra marad majd :)

Ez talán egy kicsit zagyva lett most, de mindenképpen szerettem volna írni valamit, mert tényleg hatalmas élmény volt, akkor is, ha nem igazán tudom visszaadni.

Köszi, ha elolvastad~